��

Óvatosan lépkedj, az álmaimon járkálsz...

2018. július 29., vasárnap

Stop!


Stop!

Ha nem menekülsz,
Egyszer talán utolér
A boldogság is...

(DeMe)



2018. július 19., csütörtök

2018. július 18., szerda

Fel-Élő

Fel-Élő

Vigyázz Gazdatest!
Parazitád kinövi
Az életterét...

(DeMe)



Az üzenetet Samsung táblagépről küldték.

2018. július 17., kedd

Meditáció


Meditáció

A Gondolatok
Szanaszét hevernek és
Söprésre várnak.

(DeMe)


Az üzenetet Samsung táblagépről küldték.

2018. július 16., hétfő

Kertvárosi séta

A szecesszió egyik remekműve található a szomszéd utcában. Naponta gyönyörködöm ebben a különleges lakóházban...

2018. július 15., vasárnap

Ördögűző haiku


Ördögűző haiku

Ha ördögöd van,
Ne fesd a falra, mert még
Veled fog hálni.

(DeMe)


Az üzenetet Samsung táblagépről küldték.

2018. július 14., szombat

Igeidő


Igeidő

Gyötör a múltad,
Félsz a jövődtől... oldódj
fel jelenedben.

(DeMe)


Saját Samsung Galaxy okostelefonról küldve.

2018. július 13., péntek

Bárhol


Bárhol

Az otthon ott van,
Ahol boldog vagyok... és
Veled mindenhol.

(DeMe)

2018. július 12., csütörtök

Haiku a mindent elsöprőről...


Haiku a mindent elsöprőről
(zen)

A sirály és a
Hal, szerethetik egymást...
De hol lesz fészkük?

2018. július 11., szerda

Kortalanul

Kortalanul

Tükröd mást mutat,
De az érzelem sosem
Öregszik benned.

(DeMe)

2018. július 10., kedd

Félreértés

Félreértés

Le akartalak
Nyűgözni... Ehelyett nyűg
Lettem számodra...

(DeMe)

2018. július 9., hétfő

Nevelgető

Nevelgető

Gyengeséged vagy
Erőd, mind gyermekeden
Láthatod viszont.

(DeMe)

2018. július 7., szombat

Játék

Újabb könyvborító megbízás.
A tájkép nem az én műfajom, de megpróbálom stílusomat belevinni.
Persze nem ilyen lesz, de jó kicsit eljátszani a gondolattal. 😊



Az üzenetet Samsung táblagépről küldték.

2018. július 3., kedd

Kísértések

Kísértések

Ördög és angyal
Tesz próbára minden nap.
Játékszer vagyok.

(DeMe)


2018. július 2., hétfő

Ez maradt...


Deàk Mercédes - Ez maradt...

Ajándék voltál. Attól – eddig.
Az ezután, nélküled telik… de nélküled volt az előtted is.

 Ajándék voltál. Nem jog, nem tulajdon.
Továbbléptél, magamra maradtam… csak emléked hagytad itt nekem.

 Ajándék voltál. Attól - eddig.
Mit valóddal adtál, mind megmarad… de elcsomagollak a többiek közé.

 Ajándék voltál. Nem jog, nem tulajdon.
Nem kevesebb attól, hogy nem maradtál… csak újabb strigula lett szobám falán.

2018. július 1., vasárnap

The End


Deák Mercédes - The End


Ne nézz ily’ mélyen a szemembe…
így csak a vágy jut az eszembe.
Komoly dologról esne szó,
mégis karjaidban lenne jó,
mikor dús puha szád megfeszül
és csókod újabb csókokat szül,
mikor heves, forró lehelet éri el
bőrömet, és kezed testem méri fel,
akkor az idő végleg megáll,
szaggatott lélegzetem eláll,
kifulladásig tartó küzdelemben,
a lelassuló édes lendületben
a szájat elhagyó éles sikoly helyett,
szerelmes szavakat suttogok Neked,
majd csendben fejem menedéket keres
rajtad, feledve minden bajt… csak szeress!


Majd évek telnek el így hangtalan,
a szív már nem verdes, boldogtalan,
és az örömittas émelyítően édes szavak,
minek fülemben nyoma sem marad,
mert talán soha nem is volt ilyen,
csak érezni akartam, hogy milyen
valakihez végre igazán tartozni,
csak szeretni, nem pedig harcolni.

Alattomos néma napok osontak el a poros
úton mellettem, éveim száma már koros,
gyermeki lelkem hagytam elillanni,
mert Neked akartam megmaradni.
Megszoktam titokzatos szótlanságod,
szokatlan konfliktust lezáró megoldásod,
de szemed csillogása már nem elég nekem.
Amit adni tudtál az a vágy, nem a szerelem.